2010. június 11., péntek

A szomszéd fűje mindig zöldebb



Kezdek hinni abban, hogy "a szomszéd fűje mindig zöldebb", azaz hogy más gyurmások velem ellentétben sohasem hibáznak. Ez a nyaklánc elvileg barátnőmnek, Andinak készült, de valószínűleg csinálok neki egy másikat, mert ez nem sikerült valami jól. Sőt.. Irónikusan szólva tökéletesen hibás! Az ötlet szerintem nem rossz, viszont a kivitelezés annál inkább... A lyukak kicsire sikeredtek, a viaszos madzag alig ment át rajtuk, s mint az látható is, az egyik széle le is pattant. A golyók egyike kettérepedt, az egyik lyukas közepű karikát is újra kellett csinálnom, és meg van az esély rá, hogy a többi is életét veszti egy esetleges frontális ütközetben, mivel túlságosan vékonyak lettek...

Na most jól lehordtam szegényt. Meg égetem itt magam. :D De nincs mit szépíteni, ez ilyen lett. A kivitelezésben gyakran megbukom. De legalább megismerem a gyurma, és a saját korlátaimat is. Talán jómagam, és mások is tanulnak a hibáimból. "Übung macht den Meister! "- szól az ismert közmondás -"Gyakorlat teszi a mestert!"

2 megjegyzés:

Nasi írta...

Szerintem mindenki hibázik az elején, nincs olyan hogy minden tökéletesen sikerüljön. Minél többet gyakorolsz, annál jobb lesz. A hibákból pedig sokat lehet tanulni... Nekem is annyi dolog nem sikerült már, annyi selejtes golyó lapul az egyik dobozkámban, vagy a gyurma el sem jutott a kisütésig...
Szóval ne add fel, kitartás :)

Prugna írta...

:D Köszönöm a megnyugtató szavakat! Nem adom fel, nem is tudnám, mert a gyurmázás valamiféle mánia, egyfajta szenvedély. : ) És egyben az örök gyermek megőrzésének eszköze.
“Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket.” (Márai Sándor)